The Division

19 és fél óra játékidő után, a fő sztori 55%-án túl ideje kritikát írni. Sok helyütt lehet már olvasni-látni beszámolókat és véleményeket, hozzáteszek én is egyet. Elöljáróban fontos tudni, hogy az immerzív, hangulatos játékokat szeretem, maga a játékmenet vagy a kihívás mértéke egy-két kirívó esettől eltekintve nem szokott nagyon érdekelni. Hogyha a környezet elég szép és változatos, akkor a monotonitást is jól bírom és hajlandó vagyok a 142. gyűjtögetnivaló kis világmorzsát is összeszedni. Tom Clancy’s The Division.

Játékmenet: TPS shooterről beszélünk, ahol a fedezéknek különösen nagy jelentősége van. A karakterünk tulajdonságait a felszerelési tárgyai határozzák meg, így aztán a lootolásnak is nagy jelentősége lesz. Shooternek shooter, tehát számít hová és hogyan céloz az ember, a fegyvereknek elég eltérő tulajdonságai vannak visszarúgás, lőgyakoriság, sebzés, tárméret és még jó néhány dimenzió mentén, szóval ez önmagában ad már lehetőséget az egyedi játékstílus megtalálására. Ehhez járul még a két kiemelt képesség, amit nagyjából három listából rakhatunk össze: gyógyító-buffoló cuccok, fegyverzet és mobil fedezékek. Mivel a játék erősen támogatja a kooperatív játékmódot, így aztán lehet a csapatban különféle specializált szerepeket betölteni. Nagy erőssége a Divisionnek, hogy bármikor (akár tűzharc közben is) átalakíthatjuk a skill-kiosztást vagy a fegyverzetünket, szóval soha sehol nem vagyunk lockolva a játékmódot illetően. Erős szintezés van, az összesen 30 szintet nagyjából egy óra játék / szint ütemben fogjuk végiglépkedni és az ellenfeleink is erősen idomulnak hozzánk, így mindig lesz a játékban kihívás. (10. szintűként már egy 11 fős csapat is komoly kihívás, ha épp nem optimális a felszerelésünk.)

Tom Clancy's The Division™2016-3-13-10-8-27.jpg

Hangulat: Ez az, ami beszippant. A járvány utáni káoszba fulladt New York, az ellenséges frakciók, a rengeteg kis apróság, kezdve a Missing Person tacepaóktól az ablakban dohányzó karanténba zártakon át egy-egy “oltárig”, graffitiig. Nagyon jól érzékelteti a város magasságát, gyakran kell felmásznunk épületek tetejére, máskor meg a felhőkarcolók tövében mászkálva tűz be a nap és csillan meg az acélon valahol a fejünk felett. A fizikai környezetek rettentő részletesek és szépen tervezettek, az elhagyatott lakásoktól, irodáktól egészen a sikátorokig vagy a tömegsír céljából feltúrt parkig. Minderre rátesz egy jó nagy lapáttal az időjárás és az ehhez szorosan kapcsolódó fényviszonyok, a szélben kavargó hó, a lámpák fényköre, ahogy olykor távolban piskálolnak a ködben… a klausztrofób aluljárókban, metróalagutakban vagy ipari létesítményekben folyó harcok a pislákoló neonok alatt. Egészen lenyűgöző.

Persze ehhez hozzátartozik, hogy hősünk kvázi-katonai felszerelésében, a hátizsákjában, térdvédőiben és a fegyvereivel annyira badass, hogy képes is felvenni a harcot az utcákat fosztogatókkal, a Rikersekkel (szökött rabok), tisztogatókkal, akiknél nyomasztóbb ellenfelet rég láttam játékban. Ők azok a lángszórós, takarítókból összeállt, vallásos megszállottsággal harcoló alakok, akikről olyan videót találni, hogy simán rossz álmokat hoznak.

Tom Clancy's The Division™2016-3-13-10-44-2.jpg

Sztori: Igazi Tom Clancy történet, bár fogalmam sincs, hogy végül írt-e a játékhoz egy sort is a fickó a halála előtt, vagy csak a nevét használja a kiadó. Konspirációs szálak tömege, emberi történetek, katonai és félkatonai szervezetek, meg persze a vírus és annak háttere. Szépen lassan bomlik ki a történet és azt kell mondjam, hogyha az ember meghallgatja rendesen az elszórt telefonokból rekonstruált beszélgetéseket, megnézi a virtuális visszhangokat (ECHO) és nyomozati anyagokat, akkor bizony rettenetesen nyomasztó. Pánik, káosz, az emberi természet legsötétebb bugyrai, kétségbeesés és kegyetlenség. Persze ha csak a lootra mész és minmaxolva darálod a küldetéseket, hogy minél hamarabb elérj a 30. szintre, akkor semmit sem fogsz mindebből megélni.

Egyelőre a Dark Zone-nal nem foglalkozom, majd ha végigvittem a történetet. Külön megér egy cikket, ugyanis a DZ-ben a játékosok egymás ellen is harcolhatnak, a lootvadászat során ugyanis egymástól is megszerezhetik az értékes holmikat, a lelövik a másikat, ezzel Zsivánnyá válva (gone Rogue).

Számszerűen: játékmenet: 8/10, grafika és zene: 9/10, történet: 8/10, hangulat: 10/10.

 

Reklámok

What do you think?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s